Kíváncsiak voltunk, hogy is zajlik a július 4-én bevonult állomány kiképzése terepen, ezért július 27-én, szerdán meglátogattuk a honvédeket és kiképzőiket az izbégi lőtéren. Nyiscsák István zászlós elmondta, hogy a honvédek az eltelt hetek alatt elméleti ismeretanyagot kaptak leginkább, most pedig már a gyakorlaté volt a főszerep. Az egyik legösszetettebb feladat a lőgyakorlatok teljesítése: a katonák először megismerkedtek a fegyverek működésével, részeivel, kezelésével, megtanulták szét- és összeszerelni is. Az első és legfontosabb, hogy a kiképzendők biztonságosan tudják kezelni fegyvereiket, ha ez már megy, akkor először vaklőszerrel lőnek, majd pedig éles lőszerrel hajtják végre a kötelező lőgyakorlatokat, így történt ez Izbégen is.
A kiképzés a rekkenő hőségben sem állt meg, 7 foglalkozási helyet alakítottak ki a honvédeknek, mindenhol először elméletben kellett számot adniuk tudásukról, majd ezután következhetett a gyakorlati végrehajtás. A kiképzendők a részfoglalkozások teljesítése után kaptak egy szusszanásnyi időt pihenésre, amely épp csak arra volt elég, hogy felfrissüljenek a mosdóban, illetve igyanak pár kortyot a magukkal hozott, már kissé langyos vízből. Kiképzőik minden egyes gyakorlati elemnél értékelték a katonákat: a kiválótól egészen a nem megfelelőig. Két pályán a gépkarabélyok belövése, illetve gépkarabély-lövészet zajlott fegyvermester segítségével. Ezen kívül volt pisztoly szakalap lőgyakorlatot előkészítő foglalkozás, pisztoly éleslövészet, a háttérben pedig a tárazás, a célfelderítés zajlott valamint kézigránát-anyagismeret, kézigránát-dobás és célzás gyakorlása.
Bencsik Mónika honvéd Kecskeméten lakik, egyébként pedig 8 hónapig önkéntes műveleti tartalékos hadnagyként teljesített tényleges szolgálatot az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokságon mint beosztott kommunikációs tiszt. Most Ő is egy a kiképzendők közül, hiszen jelentkezett szerződéses katonának, így neki is részt kell vennie az egységes alapkiképzésen.

Mónikát kérdeztük élményeiről, tapasztalatairól, melyekről egyébként hétről hétre beszámolót is olvashatnak honlapunkon.

Hogy érzed magad, milyen a szakaszotok?

Nagyon jó szakaszunk van, a csapatszellem visz minket előre, segítjük egymást, és nagyon jó a lánykörlet is.

Milyen feladatokat hajtottatok ma végre?

Gépkarabély- és pisztolylövészet, távolság méréssel és célzás gyakorlattal.

Hogy érzed, melyik feladat megy jobban, melyik feladatot érzed inkább magadénak?

Észrevettem, hogy az elméleti számonkérésnél segíted társaidat, szinte a kiképző kérdésére rögtön rávágod a választ. Nem vagyok túlzottan jó lövő, elméletben sokkal jobban tudom ezeket a dolgokat, bármit megtanulok. A gyakorlati kivitelezésen még dolgoznom kell, de hát erre van ez a majdnem 3 hónap, hogy lehessen gyakorolni ezt a képességet. Talán a legnehezebbnek a gépkarabély lövészetet mondanám, hiszen nem könnyű megtartani a fegyvert, de úgy gondolom, lehetetlent nem kérnek tőlünk a kiképzők. Délután azimut menet lesz, egyfajta tájékozódási feladat, nekem ez közelebb áll a szívemhez, ezt várom a leginkább a mai napon.

Mi az, ami számodra a legnehezebb volt eddig a kiképzés során?

Az akadálypálya, mert kimondottan félek az akadálypályán, tériszonyom van és az egyensúlyérzékem sem annyira jó magasban. Amikor már úgy gondolja az ember, hogy elég volt, nincs benne több, de mégis menni kell, csinálni tovább a csapatért - ez mindig egy nagy ugrás, úgy gondolom most már, hogy ez is egy pozitív kihívás volt, leküzdeni a félelmet, végül sikerült, és megcsináltam, de ehhez kellett a csapatunk ereje is.

Az elkövetkező hetekben további lőgyakorlatok, tájékozódási és erőnléti feladatok várnak Bencsik Mónikára és társaira. A kiképzés pedig sikeres elméleti és gyakorlati vizsgával, végül katonai eskütétellel zárul.

Fotó: a szerző felvételei