Az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 2. Katonai Igazgatási Központ állománya az elmúlt időszakban két nyugállományú bajtársat is köszöntött 85. születésnapjuk alkalmából.

Jakobinyi Béla nyá. ezredes április 1-jén, Kálmánczey László nyá. alezredes pedig március 21-én töltötte be 85. életévét. Születésnapjuk alkalmából a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke emléklappal köszöntötte az ünnepelteket, és természetesen a Hajdú-Bihar megyében működő 2. Katonai Igazgatási Központ munkatársai sem feledkeztek meg egykori kollégáikról. Jakobinyi ezredes 1948. április 15-én kezdte katonai pályafutását honvédként Pécsett. 1948. október 20-tól 1949. július 31-ig a Honvéd Kossuth Akadémia hallgatója volt Budapesten. Első tiszti beosztásba 1949. augusztus 1-től került altiszti rendfokozatban. Töretlen katonai pályája során szakaszparancsnoki, hadműveleti tiszti, ezred törzsfőnöki, ezred parancsnokhelyettesi beosztásokat látott el harcoló alakulatoknál. 1962-től 1971-ig Budapesten a Hadműveleti Csoportfőnökség és az 1. Csoportfőnökség állományában szolgált előbb tervező főtiszt, majd tervező alosztályvezető beosztásban. 1972 szeptemberétől 1974 szeptemberéig Vezérkari Akadémiát végzett Moszkvában. Ezután ezredessé lépett elő, és a 15. Gépesített Lövész Hadosztály hadosztályparancsnokaként teljesített szolgálatot 1981. december 31-ig. A Magyar Honvédségnél ellátott utolsó beosztása a 3. Hadtest, törzsfőnök volt 1982. január 1-től Cegléd helyőrségben. Nyugállományba az öregségi korhatár elérésével, 38 év szolgálat után került 1986. május 1-jén. Pályafutása során 16 különböző kitüntetésben részesült, emellett parancsnokai 23 alkalommal értékelték jutalommal és dicsérettel munkáját. Nyugállományba helyezése után Jakobinyi Béla nyá. ezredes a Magyar Hadtudományi Társaság tagja lett, 1998-ban társaival megalakította a debreceni tagozatot, melynek azóta vezetője, a biztonságpolitikai szakterület szakértője. Munkássága során a városban és megyében található középiskoláktól a katonai, rendvédelmi, katasztrófavédelmi szerveken át a Debreceni Akadémiai Bizottságig vetélkedőkkel, tudományos rendezvényekkel, megemlékezésekkel népszerűsítette a honvédelmet, és erősítette a Magyar Honvédség társadalmi megbecsülését.
Kálmánczey László nyá. alezredes 1951. október 22-én kezdte meg katonai pályafutását repülőgép-vezető növendékként Berettyóújfaluban. Tisztté avatása után a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskolán teljesített szolgálatot, repülőgép-vezető oktatói beosztásban Berettyóújfalun, majd Szolnokon. Oktatói pályáját számos helyőrségben kamatoztatta, Budaörsön, Miskolcon, majd Kecskeméten szolgált különböző repülőgép-parancsnoki, repülőgép-vezető és oktatói munkakörökben. 1965-ben sikeres vizsga után I. osztályú repülőgép-vezetői kinevezést kapott. Az élete és hivatása volt a repülés. Ahogy parancsnokai jellemezték a munkáját: kiváló elméleti és szalmai felkészültséggel, kiváló repülés technikai készséggel rendelkezik. Oktatói tevékenysége, munkássága példaértékű. Eredményes szalmai munkájának elismeréséül 1975-ben Aranykoszorús I. osztályú hajózó tisztté nevezték ki. Közel 15 évet repült sugárhajtású repülőgépeken. 1976-ban került a Magyar Honvédelmi Szövetséghez, ahol Debrecenben a megyei titkár kiképzési helyettes beosztást látta el. Innen került 1980-ban nyugállományba, harminc éves igen aktív és eredményes katonai pályafutás után. Pályafutása során számos kitüntetésben és elismerésben részesült, közülük kiemelkedik a 2000 repült óra utáni Szolgálati Érdemérem és a Haza Szolgálatáért Érdemérem Arany fokozata, melyet két alkalommal is kiérdemelt.
Ezredes Úr, Alezredes Úr! Isten éltessen Önöket!

Fotó: Ezüstszegi István főhadnagy