Lélekben fiatal :: A honvédség kapuja

A születésnap megünneplése alkalmat ad arra, hogy megálljunk egy pillanatra, emlékezzünk, nosztalgiázzunk, számot vessünk. Az ünnepségen több nyugállományú bajtársunk tiszteletét tette, körünkben köszönthettük többek között Szőllős Vilmos nyugállományú alezredes urat, az egykori Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnokát is. Jó volt látni, hogy családtagok is elkísérték vendégeinket. Feleségek, gyermekek, unokák mellett barátok is eljöttek, hogy kollégáinkkal ünnepeljenek.

„Ez a köszöntés legyen inkább köszönet. Hiszen életüket, fiatalságukat adták hivatásuknak, a Hazának. Tanítottak, oktattak, segítettek, irányítottak, ki-ki a feladatát végrehajtva. Sokszor háttérbe szorították egyéni és családi érdekeiket, gondolkodás nélkül vetették alá magukat feljebbvalóik parancsainak. Az évek alatt felhalmozott tudást, tapasztalatot szívesen adták át a következő generációnak. Mi, mindnyájan, akik ma jelen vagyunk ezen az ünnepségen, kívánjuk Önöknek, hogy a több évtizede közösen kiválasztott úton haladjanak tovább jó egészségben” - hangzott az ünnepi beszéd, és bizony volt, aki elérzékenyült e szavak hallatán.

Az ünnepi gondolatokat a Fegyveres és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjasai és Baráti Köre Egyesület tagjainak műsora követte, mely versből, nótákból és a 60-as, 70-es évek slágereiből kötött csokorból állt. A rendezvény végén a vendégek megtekintették a Hadkiegészítési Szakgyűjteményt, ahol folytatódott az emlékezés: „Jó ég! De otthon érzem magam! Harminc évig voltam ügyviteles!’" -ilyen és hasonló élmények hangzottak el a jó hangulatú körséta közben. Köszönjük, hogy együtt ünnepelhettünk Önökkel!

Fotó: Ambrus József Zsolt